A gyerekeim nagyon szeretnek festeni, pacsmagolni a festékkel. Öröm nézni őket, ahogy alkotnak, de borzalmas, hogy néz ki minden, ami nem a festmény!

Az évek alatt igyekeztem kialakítani egy olyan rendszert, amiben hamar előkészülünk, ha festeni támad kedvünk. Az alkotás alatt minden a kezünk ügyébe esik: törlő, tálka, főleg törlő!! A végén viszonylag hamar el tudunk pakolni. Vagyis én elpakolok, bár a festékek elmosogatásában a lányom szeret segíteni.

Így néz ki a mi festős túlélőkészletünk:

1. Van egy festős dobozunk. Ezt egy kartondobozból készítettük a gyerekekkel közösen, beborítottam csomagoló papírral az oldalát, a gyerekek pedig kifestették.

A dobozban van papírtörlő, tempera, vízfesték, kis tálkák, ecsetek, rongyok és egy nagy guriga papír.

Ezt a dobozt csak lekapom a polc tetejéről és minden a kezem ügyében van.

2. Van több viaszos vászon terítőm. Egyet le szoktunk teríteni a szőnyegre, ha a gyerekszobában alkotunk. Erre a szőnyegre állítjuk az asztalt.

Ha festés közben leesik az ecset, vagy csak ledobják a rongyot, akkor nem lesz festékes a szőnyeg.

3. A kis asztalra vagy ráteszem a műanyag védőt, vagy arra is terítek egy viaszos vászon terítőt, vagy csak beborítom a lappal, amire festenek.

4. A gyerekeknek van festőköpenyük, amit magukra vesznek. Az utóbbi időben egy régi pólót vettek át, az volt a festős pólójuk.

5. A dobozban van egy csomó tálka: műanyag tejfölös doboz fedők, tojástartó, műanyag doboz teteje. Külön szoktam kinyomni a színeket a tálkákba, a végén úgy is összekutyulják.

+1. Arra jöttem rá, akkor lesz élmény a közös festés, ha nem idegesítem magam halálra a “mindenfestékeslesz” dolgon. Mindent megtettem, hogy ne legyen az, de úgyis olyan lesz. Arra meg lélekben előre felkészülök. A festékfoltokért kárpótol a gyerekek lelkesedése!