A fő célom itt a blogon,  hogy tartalmas időtöltési lehetőségek mutassak be neked, amit a gyereknevelésben hasznosítani tudsz.  Egyik ilyen terület a játékokon keresztüli tanulás. Ne érts félre, nem előre tanítani akarok, hanem kihasználva a gyerekek életkorának megfelelő játékokat, belecsempészni egy kis pluszt, amivel gyarapodhatnak, gazdagodhatnak.

Arról szeretnék írni, miért fontos a játék, nem csak kiskorban, de később is, hogyan segíti a játék a tudás megszerzését.

A játék a gyerekek első számú foglalkozása.

A gyerekek játszanak, amikor utánoznak minket, gyakorolnak járni, beszélni, miközben építenek, kirakóznak. Szeretnek különféle szerepekbe bújva játszani, amik által feldolgozzák az őket ért élményeket. Ki előbb, ki később megtanul szabályok szerint játszani, ami segít nekik abban, hogy a későbbi életükben is tudjanak alkalmazkodni a szabályokhoz. Fejleszti a művészi érzéküket, miközben énekelnek, zenélnek, rajzolnak, gyurmáznak.

Óvodás kor végéig a gyerek játéka maga a tanulás, mindent próbálgat, a játékain keresztül ismeri meg a világot, így szerez tapasztalatot az őt körülvevő dolgokról.  Iskolába kerülve háttérbe húzódik a játékon keresztüli tanulás, pedig a játék segít fenntartani a gyerekek kíváncsiságát, nyitottságát, érdeklődését a világ felé, ami nagyban támogathatja az iskolai tanulást. Hányszor hallottam én is: Ez nem érdekel! Ha nem érdekli a gyereket, nem is fogja kellő mélységgel megtanulni.

Ha van a gyereknek egy tuti módszere a tudás elsajátítására, ami nem más mint a játék,  miért ne használhatnánk ezt később is!

Tudom, sok szülő azt várja az iskolától, hogy ott már ne játék legyen, hanem kőkemény tanulás, és ha a gyerek azzal megy haza, ma egész órán játszottunk, a szülő másnap raportra hívja a pedagógust. Pedig igazából nem játszunk, hanem a játékot, mint eszközt használjuk arra, hogy tanuljunk.

A szorzótáblát gyakorolhatjuk úgy is, hogy én mondom a szorzást, a gyerekek meg leírják a szorzatot a füzetbe, vagy játszhatunk számkirályt. Szerintem a számkirály sokkal több élményt ad nekik, kedvük lesz gyakorolni a szorzótáblát, hogy legközelebb tovább versenyben maradhassanak.

Nálunk felnőtteknél, hogy működik?  Ha voltál már nyelvtanfolyamon, melyiket szeretted jobban, ahol csak ültél és a tanár beszélt, vagy ahol rohangáltál a teremben a többiekkel és kártyákat helyeztél el a falon? Nekem az utóbbi mindig jobban bejött.

Mit jelent játékosan tanulni? Például ezt:

Gyerek számára sokszor a játék alapját a napi élményei adják.

Jó vagy rossz élmények egyaránt. A jókat öröm neki újra átélni, a rosszat így tudja feldolgozni magában, helyre teszi a sok-sok felhalmozott információt, az őt ért jó, rossz dolgokat.

Nem ezt csináljuk mi felnőttek is? Elmegyünk egyet futni, vagy edzeni, hogy kitisztuljon a fejünk egy munkás nap után.

Ha még nem is fogalmaztad meg magadnak, de biztos azt szeretnéd, hogy a gyereked jól tanuljon, jó állása legyen és boldoguljon az életben. Szerintem akkor lehet valaki sikeres a munkájában, ha felismeri, hogy folyamatosan tanulnia kell, gazdagítania a tudását, hogy előbbre léphessen. Ezért fontos, hogy a gyerekek megszeressék a tanulást és a későbbi életszakaszokban is kívánják az új ismereteket, szeressenek új dolgokat tanulni, vágyják a tudást. Ha kiskorukban megszeretettjük velük a tanulást, például úgy, hogy sok tudást játékos formában adunk át nekik, akkor megalapozzuk a tudás utáni vágyukat, nem fognak idegenkedni a tanulástól.

Jó játékot!

Tartalmas időtöltést!

Eszti